Középkori emlékek

Érvényes: 2010. január 01. - 2020. december 31.

Középkori váraink, barokk kastélyaink templomaink csodás kulturális élményeket tartogatnak.

Szentgotthárd

Már messzirõl szembeötlik Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, amely a város egyik jelképének tekinthetõ. 1748-64 között készült Franz Anton Pilgram bécsi építész irányításával. Tornya 60,5 m magas. A kupolák freskóin id. és ifj. Dorfmeister István a szentgotthárdi csatát ábrázolta. Schrezenmayr Gáspár ciszterci barát 40 év alatt faragta ki a fekete intarziás tölgyfa padokat. A templomtól északra áll az úgynevezett magtártemplom. A XII századi alapokra épített templomot erõdítménnyé alakították át. 1605-ben az itt dúló csatározások során felrobbantották, majd újjáépítése után plébániatemplom volt a barokk templom felépítéséig. 1988-óta a városi színház szerepét tölti.
Forrás: szentgotthard.hu
További látványosságok, információk Szentgotthárdról: Szentgotthárdi körséta

Szombathely

Magyarország harmadik legnagyobb temploma a szombathelyi székesegyház, mely a barokkból a klasszicizmusba hajló stílus egyik gyöngyszeme. Az 1791-1814 között épült késõ barokk püspöki székesegyházat Hefele Menyhért tervezte, építõmestere Anreith János volt. A templom mai látnivalói közül meg kell említeni a kereszthajó déli szárnyában található, Maulbertsch által festett Szent Quirinus oltárképet. A legenda szerint a vértanú püspököt Savariában végezték ki úgy, hogy malomkõvel a nyakában a Sibaris (ma Perint) patakba dobták. A kereszthajó északi szárnyában a másik nagy savariai szentnek, Mártonnak az oltára áll. Az oltáron elhelyezett hermában vannak Szent Márton azon ereklyéi, amelyeket Tours érseke ajándékozott a püspökségnek 1913-ban.
További látványosságok, információk Szombathelyrõl: www.szombathely.hu

Ivánc

Az ivánci templom a szecesszió építészeti remeke. A templom stílusa: magyaros szecessziós, székelyes elemekkel. Külsejében hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz: méreteiben nagyobb és külsõ megjelenésében - leginkább fõhomlokzatát tekintve - tükörképe annak. Ha a fõútról felmegyünk a templomhoz vezetõ lépcsõn, szembetûnik az épületbõl kiugró elõtér, amelyet a népi építészet tornácnak is nevez. A boltíves tornác a paraszti építészet legvonzóbb motívuma lett, amelyet gyakran még a legszerényebb hajléknál is "kódisállás" formában építettek meg. A három oldalról bejárást biztosító elõtér fõhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítõ kegyúri család címere. A címere jelmondatuk: Candore et fidelitate - Buzgósággal és hûséggel. Forrás: ivanc.hu

Õriszentpéter

Történelmi látványosságai közül kiemelkedik az Árpád kori román stílusban épült temploma. Az erõdített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bõvítést pedig a XIV-XV.században kapta. Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belsõ festés viszont XVII. századi kora barokk munka. Az épület a XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. A templomot 1550 táján erõdítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak. Forrás: oriszentpeter.hu

Kõszeg

Jurisics vár: Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. Az elõvár bejárata az egykori vizesárok feletti falazott hídon keresztül érhetõ el. Az elõvár északi szárnya és a kapuépület XVII. századi, míg a déli szárny a XVIII. században készült. Az elõvár udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elõdjének, a cölöpvárnak a maradványa. Az északi szárnyban mûködött sokáig a városi közfürdõ. A belsõvár kapuépülete rizalitszerûen kiugrik a keleti fõhomlokzat síkjából. Az íves záródású kõkeretes kapu fölött az Esterházy család kõcímere, az emeleti két ablak között pedig a már említett, falfülkét közrefogó vörös színû, baldachinszerû freskó látható.
Forrás, további információk: koszeg.hu

Sárvár

Nádasdy vár: A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedõbb mûemléke, a város szimbóluma. A vár elsõ említése 1288-ból való. A következõ nagy építkezések a XV. század második felében, a gótika jegyében folytak. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erõdített késõreneszánsz várkastélyok hatását kelti.
Forrás, további információk: sarvar.hu

Güssingi vár

Burgenland legrégebben épült vára a 12. századból egy vulkáni sziklán trónol.
További információk Güssingrõl: www.guessing.net

Riegersburg

Információk: www.riegersburg.net

vissza az előző oldalra